A+ a-

A bor illemtana

A különböző borok íze, zamata más-más hőmérsékleten optimális. A fehérbor 8-14°C-on (általában a fokszámmal azonos hőfokon), a vörösbor 16-18°C-on, szobahőmérsékleten, a tokaji aszú szobahőmérsékleten, a pezsgő 8°C-on (pezsgősvödörben, jégben felszolgálva).

A bort csak teljesen tiszta, száraz pohárba szabad tölteni.

Az ideális pohár fala vékony, díszítés nincs rajta. Vörös- és fehérbor szervírozásához is a kehelypohár a legalkalmasabb.

Fehérborhoz általában: 1 dl-esnél lehet kicsit nagyobb a pohár, befelé ívelő peremmel.

Fiatal, illatos fehérborhoz: 1 dl-es, peremén kifelé hajló kehelypohár.

Fiatal vörösborhoz: 1 dl-es gömbölyű kehelypohár.

Idősebb vörösborhoz: minél idősebb a bor, annál nagyobb legyen a pohár, hogy az illatanyagokkal teli levegőnek legyen helye a bor fölött.

Kitöltéskor a borospoharakat csak egyharmadáig töltjük, mert így lehet a bort jól megforgatni a pohárban.

A különleges minőségű nagy vörösborokat a fogyasztás előtt egy órával kinyitjuk,hogy levegőzzenek.

Elsőként magunknak töltünk egy keveset, egyrészt, hogy az üvegbe hullott parafa törmeléket eltávolítsuk, másrészt, hogy megkóstoljuk, megfelelő-e a bor.

Borkóstoláskor a poharat a száránál fogjuk meg, hogy kezünkkel ne melegítsük fel a bennelévő bort, és ne maszatoljuk össze a poharat. Először a bor színét nézzük meg a fény felé fordítva a poharat, majd az illatát vizsgáljuk meg, a pohár körkörös mozgatásával, melynek során a borból kiáramló illatokat a pohárba szagolva érzékeljük.

Végül egy korty bort a szánkba véve “körbejáratjuk” azt a szájpadlásunkon, nyelvünk körül, megmozgatjuk a bort a szánkban, hogy minden összetevőjét megízlelhessük.





Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.