Kocsis étterem, Komárom

Komáromi utunk során tértünk be a szállásunktól nem messze fekvő kis éttermek egyikébe, a Kocsis fogadóba, melynek kerítésén hatalmas molinó hirdette az étterem 20 éves fennállását.

Férjemé volt a választás – habár előtte humorosan megjegyezte, hogy az ő választásai mindig rosszul sülnek el. Ha nem is mindig, most így lett.
A kerthelyiségben foglaltunk helyet. A piros kockás abrosszal barátságot kötöttünk, de erősen megtépázta szépérzékünket a székek – vagy inkább nyugágyak – zöld-kék színben pompázó párnázata. A kő kopott, töredezett volt, így az étterem belső helyiségében fellógatott régi, szinte kastélyba illő függönyök még inkább növelték az ízléstelenség érzetét.

A minket leültető pincérnő nem hogy kedves nem volt, inkább barátságtalannak mondhatnánk. Az étlap átlagos, az első oldalon álló szöveg mézes-mázos kedvességgel biztosított afelől, hogy érkezésünk megtisztelő, és mesterszakácsuk is reméli, hogy jóllakottan, elégedetten távozunk majd.

Az elsőként kiérkező sör langyos volt, a pohár nagy részét a hab töltötte ki. Az ételre egy óránál is többet vártunk, azt latolgatva, vajon éppen forró vízben kopasztják-e a tyúkot a „Csirkemell flamand módra” fogásomhoz, vagy a disznót vágják a cigánypecsenyéhez.
A várakozás hosszát tekintve értelmét nyerte a szék helyett elhelyezett nyugágy. Ám kiürült poharunk újratöltését firtató kérdés nem érkezett sem a bő egy óra alatt, sem utána.

Amikorra már annyira megéheztünk, hogy – Bear Grillstől jó diák módjára tanulván akár egy jak nyers szemgolyója is jólesett volna. Megérkezett az étel. Álmomban sem gondoltam volna, hogy egy szinte üres étteremben egy óra alatt csak mirelit krumplira futja, és még a hús átsütése is gondot okoz. Ha bélszínt rendeltünk volna, kibékülünk a rozé állapottal, de egy cigánypecsenyénél ez megengedhetetlen. Az uborkasaláta kapott egy hármas osztályzatot.

A csirkemell megkívánt volna egy kicsit több odaadást az alkotótól. A bunda és a hús aránya hagyott némi kívánnivalót maga után… A tetejére kent „friss házi tejföl” mennyisége nagyítót kívánt. Díszítéssel nem töltöttek túl sok időt.

A cigánypecsenye esetében a nyers sertéshús és a vastagsága miatt szintén nyers bunda nem hozta meg a kedvünket a desszerthez, így már csak – a szerencsére nem túl nagy összegű – számla kifizetése volt hátra.

Kicsit örültem is, hogy távozásunkkor sem köszöntek, nehezen csúszott volna ki számon a „Viszontlátásra”.

Értékelés: 1/5

Kocsis étterem, Komárom
Táncsics M. u. 79
Komárom
Tel: +36 34 342 400

---