Korábban már jártam az étteremben egy céges vacsora alkalmával. Emlékeimben pozitív élményként volt jelen az itt elköltött vacsora.
Múltkoriban – ismét céges keretek között- ellátogattunk ide, a városligeti tó partján fekvő étterembe.
A minket fogadó pincér az asztalválasztás körüli tétovázásunkra reagálva csípős humorral jegyezte meg, hogy az étterem tizenegy óráig tart csak nyitva.
Végül sikerült úgy helyet találnunk a teraszon, hogy még nézegethettük a tavon lubickoló kacsákat, de a velünk vacsorázó kutyus – mert kutyát beengednek, ez tetszett – ne kapjon kedvet a víz közelsége miatt némi úszkálásra. Kedves figyelmességgel gondoltak a fázós vendégekre, aki kívánta, pokrócot teríthetett hátára.
A – meglehetősen borsos áru ételeket tartalmazó – étlapot tanulmányozva szomorúan vettem tudomásul, hogy a régebben itt fogyasztott konyakos bélszíncsíkok burgonyafánkkal ételköltemény lekerült a palettáról.
Választásom így a „Rostonsült libamáj, grillezett gyümölcsökkel”-re esett. Szerencsére nem voltam túlzottan éhes, mert több, mint egy órát vártunk az ételre. A máj egész emberes nagyságú volt, egyéb éttermekhez viszonyítva, de így csak a gyümölcsökkel, köret és kenyér nélkül elég töménynek bizonyult. Furcsállottam, hogy a pincér nem is ajánl semmit az ételhez és az asztalon sem lehetett kenyeres kosarat látni.
Azért sikerült „legyűrnöm” az ételt, s ebben hathatós segítséget nyújtott a csillagos ötösre osztályozott Pina colada koktél.
Következett a desszert, egy szerény félórás várakozás után. Szerencsére emberünk a rendeléskor figyelmeztetett, hogy az aktuális ajánlatok között szerényen megbújó karamellizált almatortára sajnos hosszabban kell várakozni, mert frissen sütik. Elképzeltem, meddig ülünk ott, ha el nem hőkölünk a hírtől, és nem módosítjuk a választásunkat. Így én tiramisut kértem, kolleganőm választása pedig a csokoládé mousse-ra esett.
A desszert mellé nyugodtan mellékelhettek volna nagyítót, de legalább is egy olvasószemüveget. Három diónyi nagyságú gömb személyesítette meg mindkét desszertet, így szinte az ízét sem érezve tüntettük el tányérunkról.
A két és félórás ottlét után szerettünk volna mihamarabb távozni, így kértük a számlát. A blokkot és a kártyaleolvasó terminált szinte azonnal hozták is, az áfás számlát azonban egy újabb negyedórás gyötrelmes várakozás után adták kezünkbe.
Értékelés: 3,5/5
Robinson Étterem, Budapest
1146 Budapest, Városligeti tó
Tel.: 1-422-0222
Lehet, hogy mazohista vagyok? Hmm… Begyújtottam ma a sütőt :-) és ezt a kekszet választottam. Valóban olyan, mint a bolti mogyorós csók, csak ez sokkal finomabb! Bedobozoltam, nem tudom meddig fog tartani, de oly egyszerű egy ilyet összedobni! Annyira jó kekszet sütni!!
Szia Andi!
Örülök, hogy ízlett!!
És képes voltál ebben a hőségben sütni (én is, hehe)! Hős vagy!!
További jó sütögetést,
Zsófi