A+ a-

Mi is a fűszer?

Növényekből, gombákból, állatokból vagy ásványokból nyert anyagok, amiket hatóanyagaik miatt ételeink elkészítéséhez, tartósításához felhasználunk. A fűszerek nagy nagyrészt növényi eredetűek, azoknak erős ízhatású vagy aromájú része, amit ételkészítéskor az ételek ízének, illatának megőrzésére, módosítására használnak kis mennyiségben.

A legfontosabb és leggyakrabban használt fűszerünk a konyhasó, amely ásványi eredetű.

A fűszerek felhasználásakor óvakodni kell az erős fűszerek, állandó és mértéktelen használatától. Ezek hatóanyagai kismértékben alkalmazva elősegítik, javítják az étvágyat, illatukkal kívánatosabbá teszik ételeinket, túlzott alkalmazásuk azonban komoly egészségkárosodást is okozhatnak.

Tanácsok felhasználáshoz:

Ha lehetséges, a főzéshez mindig friss fűszert használjuk, mert így alkotóelemei jobban ki tudják fejteni hatásukat. A sárgult fonnyadt növények vitamintartalma, így tápértéke is kisebb.

– Csak megbízható helyen vásároljunk, és csak annyit vágjunk fel, amennyi a főzéshez elegendő. A könnyen romló zöld növényeket szárukkal együtt több napig eltarthatjuk. Folyóvízzel leöblítjük, a vizet kirázzuk belőle, majd nylonzacskóba téve, a hűtőszekrény fűszertartójában tároljuk a felhasználásig. A megtisztított gyökereket ugyanígy tárolhatjuk, csak közvetlenül a fogyasztás előtt aprítsuk fel.

– Felvágásukhoz éles rozsdamentes kést, nedvesített és lecsurgatott deszkalapot, vagy műanyag lapot használjunk, mert a vágáskor az értékes növényi nedvekben veszteség keletkezik.

– Ha a friss fűszernövényt szárítani akarjuk, árnyas, szellős, pormentes helyre tegyük. A száraz növény száradási foka akkor jó, ha a növény jellegzetes színét, illatát megőrizte és ujjaink között könnyen szétmorzsolható. Az így szárított növényeket tüllzacskóban, száraz, szellős helyen, felakasztva tároljuk.

– Nyers paradicsomot (félérett) a fagyok beállta előtt leszedjük, mert ablakközé rakva beérik, fogyaszthatóvá válik. Esetleg savanyúságként is eltehető. Érett paradicsomot, paprikát, zöldség és zellerzöldet, megmossuk, lecsepegtetjük a vizet, és 24 órán belül lefagyasztjuk. Fagyott állapotban, vagy a felengedés után, azonnal felhasználjuk.

Fűszereket száraz állapotban, egymástól is elkülönítve, jól zárható, fénytől is védett dobozokban tároljuk. A durvára őrölt fűszer tovább tartja meg aromáját, de főzéskor őröljük meg, így az aromáját illat, és ízanyagokat jobban ki tudja fejteni, ezzel kevesebb fűszer fel használásával, is elérjük a kívánt hatást.

A fűszerek fő hatóanyagai

– Alkaloidok: Vízben nem oldódó, bázisos, a központi idegrendszerre is ható erős vegyületek. Az emberi szervezetekre általában erős és jellegzetes fiziológiai hatást gyakorolnak. Bódító, fájdalomcsillapító, izgató és élénkítő, hatást fejtenek ki.

– Ásványi anyagok: Ásványi anyagokat a testépítő anyagok közé sorolják, mert a kalcium, foszfor, vas, jód, magnézium, – a csont és más szövetek, valamint a zsír fontos építőanyaga. Fűszernövényeink termésében, magvaiban találhatók leginkább.

– Cserző anyagok: Vízben oldható, összehúzó ízű-, és hatású, eddig felderítetlen szerkezetű anyagok. Erjedést, rothadást, gyulladást gátló hatásuk miatt, a bélflórában a bomlási folyamatokat, a kellemetlen szagképződéseket, a baktériumok elszaporodását kedvezően befolyásolják, oszlatják.

– Glikozidok: A szervezetben az ásványi anyagok felszívódását segítik elő, a légutakban fellépő izgalmakat is enyhítik, szívműködést szabályzó hatással is bírnak. A szervezet fermentumai, cukorra és különféle organikus vegyületekre bontják őket, melyek fokozzák a bélműködést és az étvágyat. Glikozidot tartalmaz többek között a mustár, a retek, a hagyma, a torma stb.

– Illóolajok: Fűszereink nagy csoportját alkotják azok, melyek illóolajat, vagy más aromás anyagot tartalmaznak. Az illóolajok az ételeknek illatot és ízt adnak, ezen kívül elősegítik, serkentik az emésztést, gyulladáscsökkentő és baktericid hatásuk is van. Növényi részekből előállított illóolajokból készülnek az illatszerek, fog- és szájápolási cikkek aromát adó alapanyagai, üdítő és élvezeti italok ízesítői, illatosítói. Ide tartoznak az egyes fák kérgéből kifolyó, illóolajokhoz hasonló cseppfolyós balzsamok és megszilárduló gyanták, melyeknek nem csak gyógyhatásuk, de a fűszerek illatához és jellemző ízéhez is hozzájárulnak italaink illatosítói, ízesítői.

– Keserű anyagok: Közös sajátosságuk az erősen keserű íz, fokozzák a nyál és gyomornedv elválasztást, a gyomor és bélmozgásokat, mozgásba hozzák a bélfalban lévő nyiroksejteket, melyeknek a fehérjék felszívódásában van fontos szerepük.

– Növényi festékanyagok: Az íz- és aromaanyagokon kívül – több fűszer festékanyaga is hozzájárul az ételek küllemének, ezen keresztül az étvágy fokozásához. (karotinoidok, klorofill, antociánok, flavonok stb.) Festékanyagot tartalmazó fűszerek, Pl.: cékla, sáfrány, sáfrányos szeklice, paprika, petrezselyem, komló, kurkuma stb.

– Szénhidrátok: A szervezet kalóriával való ellátásához, nélkülözhetetlenek a szénhidrátok. Gyulladást csökkentő hatásuk közismert. Azok a fűszerek és ízesítő anyagok tartalmazzák, melyek édes anyagot, keményítőt, nyálkát, pektint tartalmaznak.

– Szerves savak: Fertőtlenítő-anyagcsere szabályzóhatásuknál fogva jó szolgálatot tesznek az emésztőcsatornába. A fűszernövények majd minden részében előfordulnak.

– Vitaminok: A szervezet zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen anyagok, hiányuk (avitaminozis) komoly betegségeket okozhatnak, mivel a szervezetünk nem tudja előállítani ezeket az anyagokat, a táplálékkal kell szervezetünkbe juttatni. Vitamint tartalmazó fűszernövényeink Pl.: paprika, petrezselyem, zeller, retek, vöröshagyma stb.

– Zsírok, zsíros olajok: Szerepük a fűszerek esetében nem számottevő, mivel olyan kis mennyiségben fordulnak bennük elő, hogy az étel összes tápanyagértékét jelentősen nem fokozzák. Leginkább termésekben, magvakban található.





Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.