Rántott hús készítése

Rántott hús készítése előtt mindig itassuk le a nedvességet a hússzeletekről mielőtt panírozzuk őket, különben a forró olajba merítve a panír le fog válni.

A rántott csirke akkor sikerül a legjobban, ha a csirkét és a panírt is nagyon hidegen tartjuk. Sütés előtt a bepanírozott csirkedarabokat tegyük vissza egy órára a hűtőbe.

A rántott hús készítésére kiválóan alkalmas a csirke combja vagy melle, de hagyományosan leginkább sertés- vagy borjúhúsból készítik.
Erre a célra talán a comb, a karaj vagy a felsál rész a legjobb, szeletekre vágva. De ránthatunk még bármilyen halat vagy zöldséget is.
A szeletelt húsokat klopfolóval kb. fél centiméteres vastagságúra lapítjuk. Ha a csirkemellfiléket túl vastagnak találjuk, lapjára félbevágjuk.

A kivert szeleteket fűszerezzük: sózzuk, vagy szórjuk be grillfűszerrel és hagyjuk állni. A csirkehúst és halat legalább fél órán át, a sertés- vagy borjúhúsnak adjunk egy órát.

Ezután a szeleteket lisztbe forgatjuk, majd villával felvert tojásba mártjuk (ehhez lehet egy kevés olajat is adni). Legvégül zsemlemorzsába hempergetjük.

Természetesen a zsemlemorzsát helyettesíthetjük bármi mással, például darált dióval, cornflakes morzsával, stb. Ha meghagyjuk a zsemlemorzsát de izgalmasabbá akarjuk tenni, keverhetünk bele magvakat például: szezámmagot, tökmagot, lenmagot, napraforgómagot. Törhetünk durvára kukoricapelyhet is a zsemlemorzsához. Reszelhetünk bele sajtot.

A húst leginkább olajban szoktuk sütni . Fontos a megfelelő hőmérséklet elérése( minimum 150 °C, de túl meleg se legyen). Próbaképpen az egyik hús csücskét lógassuk bele a zsiradékba, ha fortyog és bugyborékok keletkeznek körülötte, akkor a hőmérséklete megfelel a sütésre.
Túl hideg zsiradékba ne tegyünk sütnivalót, mert átázik, és átveszi az olaj ízét.

A forró olajba tett hús alatt vegyük takarékra a lángot, fedjük le, és így süssük egy ideig, majd újra nagylángon megforgatva a másik oldalát fedő nélkül süssük pirosra.

Amikor a húst kivesszük a serpenyőből, le kell róla csöpögtetni az olajat: a frissen sülteket helyezzük szalvétára vagy papír törlőkendőre.

Panírfélék:

A keleti konyha használ egy egyszerű módszert: liszt, liszt-víz jéghideg vízzel kikeverve. Kis csomócskák maradhatnak benne, annál ropogósabb lesz a bunda. Fontos, hogy jéghideg legyen a víz. Az így bundázott zöldségek csak nagyon frissen finomak, ropogósak.
Az indiai konyha használ panírozáshoz csicseriborsó- és sárgaborsólisztet is. Ezt keveri ki vízzel sűrűbb palacsintatészta állagúra. Lehet natúr is, de legtöbbször fűszerezett. Ezt nevezik pakorának.

Ha angolosan akarnánk panírozni, akkor a kivert, besózott húst olvasztott vajba mártjuk, majd zsemlemorzsába forgatjuk, s úgy sütjük ki bő, forró zsiradékban.

Natúr sütés az, amikor csak lisztben (hal esetében ez lehet paprikás liszt is) forgatjuk meg a kirántandó dolgokat.

Orly módra készül a hús, ha víz és tej helyett sörrel hígított palacsintatésztába mártjuk, és így sütjük ki. Ezen a módon kiválóan lehet zöldségeket (cukkinit, karfiolt, padlizsánt ) és halakat is bundázni.
Piccante, az olasz panírozás szerint a zsemlemorzsába fele-fele arányban parmezán sajtot tehetünk.

Ha tetszett, kattints és oszd meg másokkal is!

0 
A+ a-

4 hozzászólás: “Csokis cookie

    • Kedves Ági! A receptek eddig is pontosan fent voltak, csak a hozzávalókat a jobb felső sarokban helyeztük el, ami sok figyelmetlen embernek gondot okozott.
      Remélem, most már mindenki elégedetten olvassa majd az oldalt.
      Jó sütögetést,

      zsófi

  1. Kedves Gasztromankó!

    Életem legfinomabb csokis keksze lett! Szerencse, hogy egyből dupla adagban sütöttem meg!
    Azt hiszem végig fogom sütni a többi receptedet is :-)

    Tünde :-)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

*